SOROZNAK AZ ANGOLOK
- Úgy, most kezdődhetik a sorozás.
Megjelentek a behívottak?
- Mind a négyen.
- Eressze be őket egyenként.
- Első
szám!
- Vetkőzzön le. Hogy
hívják?
- Li-Fung-Csang.
- Hm.
Mitől ilyen sárga maga?
- Az
irigységtől. Irigylem az angolokat.
- Miért
irigyli őket?
- Hogy nem
olyan sárgák, mint én.
- Doktor úr mit szól hozzá? Kicsit vézna, nem?
Forduljon meg. Mi ez a daganat, itt a háta tövében?
- Ez a
politikai meggyőződésem.
- Hm. Mit szól hozzá doktor úr?
- Na, megjárja, megjárja.
- Már meg is
járta szegény. Tauglich. Adjanak rá szoknyát és
kalapot. A mellékszobában átveheti a töltényeit. Pucolja meg gondosan
mindegyiket, ha egy kicsit hosszúnak találja őket, -mindegyiknek a hegyiből lefaraghat egy
darabot. Abtreten.
- Második szám.
- Hogy
hívják?
- Bush — Man.
- Hova való?
- Tasmánia,
jobbra a harmadik cölöpépítmény.
- Jól van, látom, derék, intelligens emberrel van dolgom: — mindjárt
az előszobában levetkőzött, tudja, hogy kell megjelenni a
sorozóbizottság előtt.
- Ezredes
úrnak jelentem alássan, bíz én nem vetkőztem le.
- Hát?
- Én már
mindjárt így jöttem.
- Honnan?
- Hazulról. Mi otthon így járunk, jelentem
alássan.
- Lássa, doktor úr, ez egy kitűnő,
fegyelmezett nép. Náluk az angolok iránt érzett lojalitás odáig megy, hogy az
emberek direkte meztelenül jönnek a világra, tudva, hogy az angol sorozóbizottság
előtt így kell megjelenniük. Jól van, fiam. Te a német harctérre mész. Az
egy vad, fejletlen nép, de nem kell azért megijedned, amíg angol katona vagy,
nem mernek bántani. Aztán gondold meg, hogy a kultúra az kultúra, azt terjeszteni
kell. Tauglich. Abtreten.
- Harmadik
szám
- Hm...
hogy hívják?
- Mak... mak...
- Mac? Mac-Mahon?
Mac-Kinley?
- Mak... mak...
- Hm, mondja csak doktor úr, ezt honnan hozták
be?
- Afrikából.
- Átvette a
behívójegyet?
I- gen. Nagyon nehéz volt értesíteni, egy pálmafa
tetején ült.
- A
behívójegyen biztosan rajta van a neve. Hol a behívójegy?
- Megette.
- Honnan
kapták a címét?
- Brehm lak- és
címjegyzékéből. Úgy volt beírva: Ember formájú Maki Majom, Afrika, pálmaliget.
- Hm. Hát mit
gondol doktor úr?
- Talán
irodai szolgálatra lehetne... Kicsit gyöngéllem.
- Igaza van. Majd bevesszük hadi tudósítónak.
Nagyon megbízható és diszkrét katonának látszik: arcban különben
feltűnően hasonlít őexellenciájához,
sir Edward Greyhez. Tauglich.
- Negyedik
szám. Na — miért nem jön?
- Ezredes úrnak jelentem, már bent van.
- Hol?
- Itt mászik a
földön.
- Hm
- még mindig
nem látom.
- Tessék
nagyító üveget venni.
- Ahá — látom
már. Furcsa alakja van. Hogy hívják?
- Bacillus pestis.
- Ezt is mi
hívtuk be?
- Nem. Önként
jelentkezett.
- Ejnye csak...
küldjétek le gyorsan a francia határra, a segítő
csapatokhoz.
- Nem akar
menni...
- Hát küldjük a vezérkarba...
- Már a vezérgyomorban van.
Borsszem Jankó, 1914. november 8.