(EGYÜGYŰ
LEXIKON)
BAKK, bakarat, bakkolók
Különálló szekta vagy hitfelekezet, mely Schopenhauer
"A Szabad Bakurat"-ról szóló művére
támaszkodva, fő céljául és törekvéséül az ifjúság lankadó akaraterejének
és tettvágyának serkentését tűzte ki. A tettvágy felkeltése
szertartásszerű összejöveteleken történik, hol a bakurat-gyönge ifjúságot
egy kerek, zöld asztal köré ültetik, melynek közepén egy komoly és megbízható
férfiú (bankár) helyezkedik el. Rövid ima után a bankár azonnal hozzálát az
akaratneveléshez - erélyes és szuggesztív hangon figyelmezteti az ifjúságot a
tett és cselekvés egyedül üdvözítő voltára, folytonosan ismételt:
"tessék tenni, tessék tenni" kiáltással, mindenkinek eszébe juttatva
komoly hivatását és kötelességét. Utána még meg is kérdezi, mintegy
sürgetően s a léhább elemek lelkiismeret-furdalásának felkeltésére:
mindenki tett? (vagyis: mindenki cselekedett-e, elvégezte-e kötelességét
önmagával, családjával, hitvallásával szemben?); ezek után a hitsorsosok által
az asztalra helyezett bánatpénzeket szertartásos mozdulattal besöpri a bankár, önmagával és családjával szemben való
kötelességeinek támogatására.
A szekta tagjainak különböző
babonás szimbólumai és szertartásai vannak. Az egyiptomiak "szent ibisz vagy szent imbisz"-ének mintájára "szent kibisz"-ekben bíznak;
különös lények ezek, melyeknek megjelenése s a hitsorsos állandó figyelése
intézi az emberek jó vagy balszerencséjét. A kilences számnak babonás és
ellenállhatatlan erőt tulajdonítanak; az a hitük, hogy ez a szám képes
mindenkit és mindent megverni, éppen azért "sláger"-nek nevezik, a német "schlagen"
igéből. Babonásan tisztelik, és félnek tőle: aki kezében egy kilences
számmal védekezik, ahhoz nem mernek hozzányúlni, az illetőt ekkor, úgy
látszik, isteni hatalommal felruházott lénynek tekintik, és körülrajongva
őt, minden pénzüket és értéktárgyukat átadják neki.
Éppen ezért a kilences számnak elérése
e szekta tagjainak felsőbb ambíciója és becsvágya. Mihelyt a szekta két
tagja összekerül, elkeseredett versengés indul meg közöttük, hogy valamelyikük
ezt a számot elérje; a szekta egy őshagyománya szerint az ember
fejlődési folyamatának legelső korszakában is, még
mint bentlakó, azért ragaszkodik a kilenc hónapos felmondáshoz, mert ez a szám
a bakkban legtöbbet jelent. A szekta két tagja
mindenféle módon kísérletezik, melyik áll közelebb a kilenceshez; vannak
fanatikusok, akik gombjaikat számolják és hasonlítják össze. Mások az utcán a
villamoskocsik számjegyeivel próbálkoznak; megállapodnak, hogy a legközelebbi
villamos nekem számít, az azután következő neked. Naiv szenvedélyükben
összeadják a házakat, az ablakokat, hogy mennyi jön ki. Mások ismét éjjel az
utcán direkte összevesznek emberekkel, aztán kiszámítják, melyikük kapott több
pofont. Aki kilencet kapott, nyert. Mások kettesben bűntényeket követnek
el, hogy kiderüljön, melyik kap több évet. Aki kilencet kap, nyert. Ezen az
alapon nyert például a budapesti rendőrség: amennyiben kilenc embert vert
agyon. A B. különösen előkelő köreinkben terjedt el az utóbbi
időben; mostanában egy új szertartással bővült: az olyan ember, aki
minden pénzét kénytelen volt átadni egy másiknak, mert annak a kártyán kilenc
piros pontja volt, míg neki csak nyolc piros pontja volt: a kilencedik piros
pontot egy e célra szolgáló csővel felírja a halántékára. Ezt nevezik en carte-nak; ez az egyetlen
eset, hogy nem kell fizetnie.