(EGYÜGYŰ
LEXIKON)
NEVETÉS, nevetség, nevetségesség, humor (vö. Humor és Magyar,
őslegenda)
Sajátságos állapot, melyet a humor
vagy nevetségesség idézhet elő. Bergson elmélete szerint a humor úgy jön
létre, hogy a mechanikusan történő dolgokat megfordítjuk, s úgy tekintjük
őket, mintha nem volnának megfordítva. Szemléltetőleg: ha például
valaki felöltözve véletlenül beleül egy kádba, szórakozottságból, abban a
hitben, hogy a karszékbe ült bele, és most valaki megfordítja a zuhanycsapot,
és az illető úgy tekinti, mintha nem volna megfordítva, tehát tovább ül a
kádban: ez esetben a humor (nedvesség) szemlélhetővé válik, és az
illetőt benedvesíti. Ez az állapot másokban a hasizomnak sajátságos
rángatózását idézheti elő, mely egészen a szájig, a szájon keresztül
egészen a fülekig terjedhet, s kórbonctanilag
megállapítható. Ezt nevezzük nevetésnek. A nevetés nagyon gyakori tünet, s
mivel a hasizom mozgatása az emésztésre is igen jó hatással lehet, sokan
mesterségesen s közvetve idézik elő. Ez állapot előidézésével ezzel
foglalkozó egyének, az ún. humoristák vannak megbízva, akik a dolgokat
főkapitányi engedéllyel megfordíthatják, anélkül
hogy ezért bárki kihágási feljelentést tehetne ellenük. Ezek fordították meg
például a Deák-szobrot vagy a Bazilikát, melyet ha az
ember a Váci körútról úgy tekint, mintha nem volna megfordítva, nevetséges
érzést idézhet elő, mert mégis meg van fordítva, akár úgy tekinti Bergson,
akár nem, és úgy néz ki, mintha haragban volna a Váci körúttal.
A humorista egy másik eszköze például
a túlzás, vagyis az, hogy többet mond, mint ahogy valóságban van (vö.
főpincér), például ha egy liter pesti tejben van
egy fél liter víz, akkor a humorista azt mondja, hogy a pesti tej csupa víz.
Vagy például, ha a pesti tejben van egy svábbogár, a humorista azt mondja, hogy
a pesti tejben van egy krokodilus. Az említett hasizommozgást így is fel lehet
idézni, ami ebben az esetben azért is előnyös, mert a hasizommozgatás
által az ember kihányhatja a fent említett tejet.
Más eszköze a humoristának az ötlet
vagy szójáték, ami úgy történik, hogy az ember ötlet helyett azt mondja: cotlett vagy hatlet. Utóbbi
időben nem divatos, mert sokan hamisan játsszák.
A nevetés előidézésének egy másik
módja, hogy az ember úgy csinál, mintha valami baja volna, és a többiek azt
hiszik, hogy nekik az a bajuk nincsen meg, ami szintén fokozhatja az emésztést.
E célra szolgálnak az ún. vígjátékok, melyekben egyik színész azt játssza, hogy
a másik színészt megcsalja egy harmadik színésszel, amin a néző nevet,
mert nem tudja, hogy közben otthon őt csalják meg egy negyedik színésszel.
Ezt nevezik kárörömnek, ami annyit tesz, hogy kár örülni.
Greguss szerint a humort, vagyis
nevetségességet könnyek között kell keresni, más szóval a humor: mosoly könnyek
között. Ezt úgy kell érteni, hogy például valahol sírnak, és az ember közéjük
áll és mosolyog. Ezzel igen szép eredményeket lehet elérni az említett
emésztésfokozás terén, s amennyit Budapesten sírnak, az ember egészen a
megpukkadásig mosolyoghat, és a hasát foghatja mosolygásában. Nagyon vigyázni
kell azonban, hogy ne olyanok közé álljunk, akik szintén azért jöttek oda, hogy
közöttünk jól kimosolyogják magukat.
Más filozófusok szerint a
nevetségességet a fenséges mellett lehet találni, egy lépésnyire. Nagyon
egyszerűen meg lehet találni: az ember elmegy a fenségeshez, és megáll
előtte egy lépésnyire, erre egészen odamegy, megfordul, és egyet lép megint
visszafelé: mire csak egy lépés választja el a fenségestől.
A legújabb hasonszenvi orvostudomány
felfedezése szerint legjobban az nevet, aki legutoljára nevet. Ebből a
szempontból tehát a legegészségesebb emberek azok, akik, miután az egész
társaság nagyot nevetett egy viccen, egy fél óra múlva ők is elnevetik
magukat, mert csak akkor jut eszükbe a viccnek az
értelme. Az utoljára való nevetés ilyenformán egyik legnagyobb ambíciója az
embereknek.