Napiparancs

Zászlóaljparancsnok: ezredes úr Also.

Napos tiszt: főhadnagy úr Nieder.

Napos káplár: káplár úr Vergatterung.

Napos: infanterist Tornister.

Kirukkolás: holnap reggel hét órakor. Hat órakor áll a század.

Ide figyelni.

Az utóbbi időben megint tele van piszokkal a folyosó vége. Aki nem tud vigyázni a folyosóra, az nem katona, az barom. Aki papírszeleteket és mócsingokat dobál el, és a cigarettavégeket beledobálja a vízvezetékbe, az olyan embernek nincs becsülete, az olyan embernek nincs jelleme, az olyan ember olyan, mint az oktalan állat. Az oktalan állat is tudja, hogy hová kell dobálni a papírszeleteket meg a cigarettavéget, ha már elszívta a cigarettát. Ha a balszárnyon még egy hangot hallok, haptákba állítom az egész századot, és csinálunk majd egy kis salutierübungot, úgy kilenc óráig. Hallja, infanterist Maródi, nem parancsol egy lábmelegítőt?

Ide figyelni.

Az ezredes úr megparancsolta, hogy azok, akik nem mennek szolgálatba, a délutáni beseftigung alatt valamivel foglalkoztatva legyenek, éspedig aszerint, amihez ért, vagy amilyen mestersége van civilben. Ezzel azt akarja az ezredes úr, hogy részint, mindenki gyakorolhatja magát a mesterségben, amivel saját magának is használ, legalább nem felejti el egészen, meg a katonaságnak. is szolgálatot tehet. Ruhtl

Haptáki Hallja, freiwilliger Szépligety, maga egy intelligens embernek nevezi magát, és nem tudja, hogy haptáknál azt a parasztlőcs két tenyerét odaragassza kend a zsinór mellé? Mi maga civilben, freiwilliger? Újságíró? Mit szóljon akkor az a buta paraszt, ha maguk az újságnál nem tudnak megtanulni annyit, hogy haptáknál az ember hüvelykujja elvág a nadrágzsinórral? Mi? Hát ha maga újságíró, parancs után bejön hozzám, és majd megírja az új kopfzettliket, amik az ágy fölé jönnek. Ruhtl

Hapták!

Maga, freiwilliger Fekete, mi maga civilben? Csillagász? Maga nem csillagász, önkéntes, hanem: „Jelentem alássan, csillagász, őrmester úri" megértette? Ez a maga foglalkozása. Hol tanulta maga azt, hogy az ember csak úgy odavágja, hogy „csillagász!" Ezt maguk igy tanulták a csillagászatnál? Nagyon csodálom, hallja. Én úgy hallottam, hogy a csillagászoknál tanulnak egy kis modort is, mert anélkül egy csillagász nagyon szomorúan néz ki. Maga bejön hozzám, és felvarrja a káplár úr Zanyád blúzára a csillagokat, akit előléptettek. De nekem úgy dolgozzék, mintha civilben csinálná, és ott ülne a boltjában, megértette? Nem „igen", hanem „jelenteni alássan Őrmester úrnak, igenis megértettem", mert itt nem lakodalmon vagyunk, hogy annyit lehessen beszélni, hanem egy katonánál a rövidség a fő. Ruht!

Hapták!

Freiwilliger Untauglich! Mi van magával? Okleveles mérnök? Nagyon csodálom, hogy nem tudja kimérni a tenyérnyi távolságot, aminek két baka közt kell lenni, hanem úgy hozzáragad ahhoz az infanterist Szabóhoz, mint egy bélyeg. Maga majd bejön hozzám parancs után, és ír egy oklevelet nekem, megértette? Majd én megmondom, kihez fogja írni és mit — kíváncsi vagyok, jobban ért-e az oklevelezéshez, mint a feltakaráshoz. Ruht!

Hapták!

Bundás, parancs után lejössz a kantinba, és hozol fel nekem egy pohár sört. Ruht!

Hapták!

Abtreten!