A KIVONATOS IRODALOM

Szinopszis

(Amerikai szabadalom)

.

Szinopszis

Magyarul ennyit jelent: műkivonat, amerikaiul: rövid és tömör tartalma regénynek, darabnak, oly célból, hogy a „producer" vagy „editor" képet kapjon róla, miféle áruval van dolga, s nyilatkozni tudjon, érdekli-e egyáltalán, mint a szellemi tőzsde keresletének és kínálatának ismerőjét, a mű iránya, meséje, félesége. Ő, ugyebár, nem olvas el negyvenezer művet naponta, viszont megbízik a tulajdon gyakorlott szemében és csalhatatlan hozzáértésében annyira, hogy három szóból „meglátja", érdemese elolvasni magát a művet.

Amerikában nemcsak a kiadó és szerkesztő követeli meg a „szinopszis"t — az olvasó is egyenértékűnek tekinti a művészi alkotással. A folytatásokban közölt regények minden részlete előtt ott áll a regény eddigi folytatásának szinopszisa. Ha egy kis szerencséd van, az utolsó folytatás kerül a kezedbe, pár perc alatt megtudhatod, mi volt a regényben.

Nagyszerű nép ez, becsületszavamra. ,

Minap azt álmodtam, hogy egy ilyen nagy amerikai színházi és kiadó tröszt lektornak szerződtetett, és megbízást adott, hogy készítsem el a szinopszisát mindama nevezetesebb vagy ismertebb irodalmi alkotásoknak, amiket az európai kultúra a legutóbb lefolyt kétezer esztendőben produkált — a kartellbe tömörült film, színház és irodalmi cég ugyanis elhatározta, hogy mérleget csinál: ami menthető az összeomló európai kultúra csődtömegéből, hajlandó tisztességes áron átvenni mint nyersanyagot s megfelelő, új rendszerű gépeivel... pardon, íróival, feldolgoztatja a világpiac számára.

Csak azt kötötte ki, hogy a kivonatok rövidek: lehetőség szerint pár sorosak legyenek, még jobb, ha egy mondatba foglalom őket.

A kecsegtető díjazás reményében még álmomban munkához láttam. Csináltam néhány kivonatot, míg fel nem ébredtem — akkor persze abbahagytam az egészet, nem vagyok bolond ingyen dolgozni. A nagyérdemű olvasó, amennyiben írásom olvasása közben alkalmat talál rá, álmában folytathatja megkezdett művemet. Tehát:

ILIÁSZ (Írta: Mr. Homeros — keresztneve ismeretlen, de hiszen a cégnek mindegy, lehet Ödön vagy Ferenc.) Magas állású, de öreg és gyengeelméjű gentleman szép fiatal feleségét hámozatlan almával kínálja fiatalember. Ezért idegen földön nagy veszekedések, miközben többen hintalóba bújnak, és így előnyös helyzethez jutnak ravasz kapitány tanácsára.

ODYSSZEA (előbbi folytatása) Ravasz kapitány hazaindul szőnyegszövödét vezető nejéhez, akit többen jó partinak tekintenek, miközben a ravasz kapitányt női zenekar csábítgatja, de ő nem dől be, és a textilaspiránsokat sportegyletté átalakítva, gerelyvetésben elsőnek jön be, majd fiával társulva, felvirágoztatja a régi üzletet.

EZEREGYÉJSZAKA Nőgyűlölő fejedelmet felesége sokáig nem hagyja aludni, folyton mesél, míg végre megkegyelmez neki.

ÖDIPUSZ Görög katona édesanyja nem ismeri fel saját fiát és viszont (vesd össze „Nem ismer meg a saját anyám" című humoreszk, e sorok írójától), mire afölött való kétségbeesésében, hogy Freud Zsigmond, aki rendet tudna csinálni, csak háromezer év múlva fog megszületni, kiszúrja a szemét.

NIBELUNGENLIED Erélyes asszonyság csintalan fia egész testét óriásgyík vérével bemaszatolja, miközben nők veszekesznek.

LOHENGRIN (Mr. R. Wagner zenés darabot csinált belőle) Fiatal házaspár nászéjszakán hajbakap, mert az újdonsült menyecske mindenáron tudni akarja, hogy a férje megbízható keresztény családból származik-e. Ezen megsértődve, férj még a vonatot se várja be, elcsolnakázik a legközelebbi hattyúval.

ROBINSON CRUSOE Utazó szigetre kerül, ahol mindent egyedül csinál, míg szolgához nem jut, akiről elnevezi a hét egyik napját, és hazamegy.

ISTENI SZÍNJÁTÉK (Mr. A. Dante) Szerző régi házitanítójával különféle fegyházakat látogat, ahol már nem is élő emberek töltik halálfogytig tartó büntetésüket, örül, hogy kikerül, aztán a javítóintézetbe is elmennek, és mindenhová.

GULLIVER UTAZÁSAI Hajóorvos alacsony és magas emberek közé kerül, és megutálja a normális termetű embereket.

LEAR KIRÁLY öreg kapitalista leányaira bízza vagyonát, kettő nem fizet kamatot, megőszül, harmadik segíteni akar, de már késő.

FAUST (Többen feldolgozták, köztük Mr. Goethe) Idős egyetemi tanár megunja mesterségét, gyanús alakkal szövetkezik, Steinacht-műtétet csináltat vele sajátmagán, fiatal leányt elcsábít, fivérét leszúrja, leány börtönbe kerül gyermekgyilkosság miatt.

EMBER TRAGÉDIÁJA (Mr. Madách) Házaspárt lopás gyanúja miatt kilakoltatnak, rossz körülmények közt álmodoznak a jövőjükről, míg végre asszony anyának érzi magát, elhatározzák, hogy nem törődve semmivel, dolgozni fognak.

TISZTA ÉSZ KRITIKÁJA (Mr. L Kant) Idős kisasszonyról és Tér úrról, akik szeretik egymást, kiderül, hogy ezek szemléletünk formái, s mint ilyenek, rokonok, nem vehetik el egymást — de Tiszta Ész, az öreg bölcs kideríti, hogy Magánvaló volt az ismeretlen apa, s így egymáséi lehetnek.

VILÁGTÖRTÉNELEM (Mr. H. G. Wells mesejátéka) Ázalék átalakul emberré, de nem derül ki, hogy így jobb-e neki, vagy rosszabb. (Még nincs befejezve, folytatása következik.)

ÍGY IRTOK TI (Mr. Karinthy) Európai írónak megvan a véleménye a csődbemenő európai irodalomról és az amerikairól is, aki megveszi.