SOMERSET MAUGHAM

Eső után köpönyeg

vagy

Most már tudom, mi az az aludttej

Meteorológiai tanulmány. Három esésben,

Helyenként tenyérbecsapadékkal.

A darabot írta: Heuteroch Maughantót

Előadja: Első Magyar Esernyőgyár

ELSŐ CSAPADÉK

Szín: mint a második felvonásban

SZEGÉNY VAK ZULUKAFFER: LEÁNY: Te, mi az a vizes, ami a pofámra ment?

ZULUKAFFER: Hát esik az eső.

Sz. V. Z. L.: Mi az, hogy eső?

ZULUKAFFER: Hát olyan vizes, ami a földre es.

Sz. V. Z. L.: Mi az, hogy földre?

ZULUKAFFER: Hát ahol vagyunk.

Sz. V. Z. L.: Mi az, hogy vagyunk?

ZULUKAFFER: Hát mi ketten, meg a Hujderekata kisasszony itten.

Sz. V. Z. L.: Ki az a Hujderekata kisasszony?

HUJDEREKATA:: Még azt se tudod, pofám...? No, ha mindent akarsz tudni, én vagyok az a híres pincérlány Grönlandból, aki csak úgy betittyentem ide, Madagaszkárba, mondok, mert odakünt, az északi féltekén kicsit mötyögött az eső, hát mondom, megvárom, míg eláll. (Fütyörész.)

ESŐAJÁS PRÓFÉTA: Mely közös indítóoknak, vagyis az esőnek, másik okozata, illetve eredménye gyanánt magam is betértem egy kupica ájtatosságra.

HUJDEREKATA:: (kacéran) Betért?

PRÓFÉTA: (sötéten) Kikérem magamnak ezt a neveletlenséget, hogy beleszóljon, mikor én ennek az istenfélő zulukaffernek magyarázom, hogy hogy magyarázza meg ennek a szegény vak zulukaffer leánynak, hogy mi az az eső.

HUJDEREKATA:: Fütyülök magára, mint az eső.

PRÓFÉTA: Ezért a vakmerőségért meg fogom büntetni: áttérítem a mohamedán vallásra, melynek ügynöke vagyok. HUJDEREKATA:: Azt szeretném én látni.

PRÓFÉTA: Hát majd meg fogja látni.

KAR: Túlsó soron esik a dara

Ne menj arra, litera Tera,

Mert sáros lesz a piros szoknyád,

Megver érte az édesanyád.

ELSŐ MAORI Mi esik?

MÁSODIK MAORI A dara.

ELSŐ MAORI A darab.

MÁSODIK CSAPADÉK

Szín: mint az első felvonásban

PRÓFÉTA: Egy az Isten és Mohamed az ő prófétája.

KATA: Heheha, heheha...

PRÓFÉTA: Térj meg Ábrahám kebelébe.

KATA: Heheha, heheha...

PRÓFÉTA: El illah, il Allah, Mohamed Rasul Allah.

KATA: Heheha, heheha...

PRÓFÉTA: (hirtelen vad szenvedéllyel) Ne tessék a padlóra köp

ködni. Tilos a dohányzás!

KATA: (elsápad) Ezt még nekem nem mondta senki. (átszellemülten) Mit tegyek hát, szellemtestvér?

PRÓFÉTA: (serényen) Fussál Mekkából Medinába.

KATA: (fut.)

PRÓFÉIA Hö, hő... Ne olyan gyorsan... én is akarok... (utánafut)

KATA: (tovább fut)

PRÓFÉTA: (félre) Csinos lábai vannak a kis huncutnak. (hangosan) Csak előre, mindjárt jövök én is!

KATA: (Nyakábaborul, zokogva harapdálja a próféta szakállát.) Ó, Mohamed szakálla, szentséges üdvösség!

PRÓFÉTA: (csiklandósan) Nyikk!

KATA: (felháborodva) Hogyan?! Ön azt mondta, nyikk?!...

PRÓFÉTA: (vigyorog) Na, ja, ha a szakállamat csiklandozzák...

KATA: (vad kacajjal) Hehehal... Hehehal... Aljas söpredék!... A szakállráncigálást csiklandozásnak vette... Lelki válság következtében ennélfogva ismét felülkerekedik bennem az örök démon, viszont a jólélek azt mondja, hogy ne tegyem — amíg ezek itt ketten harcolnak egymással a lelkemben, én mindenesetre elutazom Sidneybe, színésznőnek. Ha kettőnk közül valakit, isten ments, baj érne, küldjék utánam a nutriabundámat. (Kacagva el.)

Harmadik csapadék

Szín: mint az elsó' és a második felvonásban

PRÓFÉTA: A lelki válság kibogozhatatlan csomói bizonyos következményekkel járnak rám nézve, melyeknek megoldását unja a papa, unja a mama, unja a szerző, unja a közönség, unom én is, tehát adjunk egy elegáns fordulatot. (Hajókötéllel főbe lövi magát.)

ORVOS: Jól tette.

KORMÁNYZÓ: Ez a következménye a kafferek műveletlenségének. Segélycsapatokat kérek. (Sürgönyöz Londonba.)

BALFOUR: Halló, halló!... Itt Anglial... A civilizációnak be kell vonulnia a gyarmatokral... Tessék szólni a hadügymi-niszternek!...

TAHITI: (Ellenáll.)

ANGOL CSAPATOK: (Bevonulnak Madagaszkárba, mindenesetre.) SZEGÉNY VAK ZULUKAFFER LÁNY: Mi ez a zaj?

ZULUKAFFER: Felgyújtották a szigetet az angolok! Repülőgépből bombázzák Afrikát! Amerika hadat üzent!

SZEGÉNY VAK ZULUKAFFER LÁNY: Most már tudom legalább, mi az az eső!

Színházi Élet, 1925. 44.