NŐVÉ VÁLOK

 

Az ember egy darabig ellenáll a divatnak, végén mégis megadja magát. A keresztrejtvénnyel is így voltam, Njojóval. Marhaság, mondtam, aztán az jött ki belőle, hogy legutóbb egy fontos külföldi utamat mondtam le, mert ép­pen keresztrejtvényt kellett fejteni — a jojót pedig titokban az asztal alatt pörgetem, már senki se jojózik, én vagyok az utolsó johikán.

Most ez a nővé válás van divatban. A század elején kezdték ezekkel az endokrin mirigyekkel a tudósok. Kide­rült, hogy (mint a népdal mondja) mirigyeim sokan van­nak, s mint a kutyák, úgy ugatnak, az érvényesülésért. Előbb csak a fiatalságot akarta konzerválni Steinach és Woronoff a mirigyes beavatkozással, ami végre is nem egy rossz do­log, ha az ember szereti a hölgyeket, és ezt a jó szokását nem akarja abbahagyni. De legújabban a tudósok megmirigyelték a dicsőséget, s most olyanfélét kezdenek hirdetni: nézd, ha te úgy szereted a női nemet, miért kell neked ah­hoz drága pénzen fiatalnak maradni, még drágább pénzen megnősülni? — mi egyszerűen átváltoztatunk téged maga­dat nővé egy kis endokrin miriggyel, aztán izé... elveheted saját magadat, családban marad a hozomány, átteszed egyik zsebedből a másikba.

Hogy is mondta az egyszeri baka? „Hejh, Marcsa, jó dol­god van neked — akkor ropogtatod meg a tulajdon dereka­dat, amikor jólesik!"

Nahát.

A tudósok egyszerűen átalakítják az embert nővé. Aztán akkor az ember olcsón beleszerethet saját magába.

Más tekintetben is praktikus.

Nőknek minden könnyebben megy.

Például nincs hely a vonaton. Egyszerűen beveszek egy ilyen mirigylabdacsot, és bemegyek a női szakaszba.

Vagy a villamosban. Ha van ülőhely, férfi maradok. Ha nincs, átalakulok nővé. Mindig akad udvarias férfi, aki átadja a helyét.

Hát nem mindegy?

Úgyis olyan meglepetések érik az embert naponta, hogy azt se tudja, fiúe vagy lány.

Ezentúl felebarátunkról se fogjuk biztosan tudni.

Meg kell szokni. Szoknya kell mindenhez.